Ligetvári Anita - Noiseg.hu

Vendégbabák

Az egyik legelhanyagoltabb gyász a pre- és perinatális, illetve a posztnatális veszteségélmény feldolgozása. Ezalatt a várandósság, a szülés közben, illetve a szülést követő 1 évben bekövetkező gyermekvesztést értjük.
Az anyák sokszor hallják az orvosoktól (természetesen, jóindulatuktól vezérelve), a következő tanácsot: Nem baj anyuka, gyorsan essen megint teherbe, és akkor elfelejti ezt a mostanit.
Sajnos ez nem ilyen könnyű, mert mint minden veszteségélmény feldolgozásának, ennek is időt (ideális esetben egy teljes évet), teret kell hagyni.
Ráadásul egy magzat elvesztésénél kettős gyászfolyamat lép fel. Az első amikor elhalt a magzat, az abortusz történt, vagy koraszülött lett a baba. A második gyászfolyamat akkor indul, amikor valóban megszületett volna a baba. Ezt azt időpontot azok az anyák is megérzik, akik pár hetes magzatukat veszítették el, és még nem is volt meg a várható szülési időpontjuk. A méh ilyenkor intenzív összehúzódásokat végez, szül.
A perinatális veszteségélménynél válik a legnagyobb mértékben érzékelhetővé a férfi és a női gyász közötti különbség, ami megint feszültségforrás lehet a párok között. Meginog az egymásba vetett hit, bizalom. Elveszik a „mi tudunk teremteni” bizonyosság, a sérthetetlenség érzése. Ilyenkor jó, ha van egy külső személy, vagy egy támogató csoport az anya és a párok mellett. Jó, ha a párok szembenéznek a veszteség fájdalmával, és nem előremenekülnek az idő előtti gyermekvállalásba.

Közelgő események

Hírlevél feliratkozás

Rólam

ligetvari_anita_smallA pályaválasztás során a segítő szakmák felé húzott a szívem. Az ELTE­Természettudományi Karán végeztem mikrobiológus­technikusként, és hét évig dolgoztam a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Mikrobiológia Kutatócsoportjában. 2001-ben elvégeztem a MANTRA Alternatív Természettudományi Szabadegyetem 3 éves képzését, ahol parapszichológusi oklevelet szereztem. Ezzel párhuzamosan kezdtem el a Transzperszonális Pszichológia és Légzés Intézet 3+1 éves képzését. 2003-ban transzperszonális pszichológus­légzéstréner oklevelet kaptam, amelyet ma már Transzperszonális Vivation­légzéstrénernek neveznek. 2008-ban kaptam meg a transzrelaxációs­terapeuta oklevelemet. 2011-ben a DONA (Észak Amerikai Dúlák Szövetsége) egyik oktatótanára, Debra PascaliBonaro által tartott posztpartum (gyermekágyi)dúla, majd 2012ben a Napfogyatkozás Egyesület szervezésében Gyászcsoportvezető képzésen vettem részt. Jelenleg a LEA (Lelki Egészségvédő Alapítvány) győri, művészeti terápiás­foglalkoztató képzésén veszek részt. 2001 óta egyéni terápiákat, csoportokat, hétvégi műhelymunkákat, előadásokat vezetek és tartok.