Ligetvári Anita - Noiseg.hu

A magzat légzése (Die Atmung des Fötus)

A légzést mint az egyik alapvető életritmust, a magzat már a születés előtt különböző formákban gyakorolja, hogy a tüdő-az ő létfontosságú feladatát-, a születés után azonnal és optimálisan tudja végezni.

A 16-19. hét között egyszerre történik a légzés és a nyelés, majd a 21-24. héten a rekeszizom bekapcsolódik a légzőmozgásba. Ebből létrejön egy gyors lélegzés, ami még ekkor koordinálatlan és szaggatott.

A következő szakaszban, a 30-34. héten kialakul egyfajta ziháló légzés, többször megpróbálva egy-egy belégzés-kilégzés fázist is. Ekkor ez még egy hosszú és nagyon szabálytalan légzőmozgás.

A 35-39. héten megjelenik egy egyenletesebb, rendezettebb ritmusú, lassúbb és érettebb mozgás, azonos hosszúságú be- és kilégzéssel.

Végül, a születés előtt láthatóvá válik egy lassú, ciklikusabb légzés, amely egyre felületesebb és szabályosabb, amelyet a hetek előrehaladtával felvált egy mélyebb és változatosabb légzőmozgás. (Nicon, 2011)

Az újszülöttnek a megszületése után azonnal törekednie kell, az egyenletes légzésritmus fenntartásával, a testének elegendő mennyiségű oxigén felvételére. Bár a megterhelő születésfolyamat, és az empátia hiányát nélkülöző bánásmód egyaránt megnehezítik az újszülött születés utáni első légvételét. A születés során a magzat túlzott erőkifejtése megnehezíti a rugalmas légzésritmus, valamint a folyamatos levegőáramlás felépítését, és az önszabályozás által, a külső körülményekhez való alkalmazkodást is.

Hasonló körülmények jönnek létre, amikor a szülés során fájdalomcsillapítót illetve szülésgyorsítót használnak. Ezek akadályozzák a szülés természetes lefolyását, ami az anya és a magzat túlterheléséhez, kimerüléséhez vezethet. A szülés folyamatába való bármilyen beavatkozás mindig ritmusváltozást okoz, ami eltávolítja az anyát a saját, természetes szülésritmusától.

A szülésgyorsítók használata módosítja a megfelelő, eredeti ritmust, és gyakoribbá teszi a külső, technikai szemszögből való szüléskísérést. Ez az újszülött vegetatív ritmusában, és a rugalmas önszabályozási képességének felépítésében okozhat tartós károsodást. Ezenkívül megnehezíti az anya-gyermek kötődés kialakulását is. (Käppeli 2013.)

Irodalom:

Luc Nicon (2011):Befreit von alten Mustern. Paderborn: Junfermann

Käpelli, Klaus (2013): „Mami, warum haben sie mich einfach geholt?”

Natürliche Wehen und Wehenmittel im Erleben des Kindes und Erwachsenen.

In: psychosozial 134,71-83

Atman Zeitung 2014/2, Seite 16 www.atman.at

Közelgő események

  • Nincs esemény

Hírlevél feliratkozás

Rólam

ligetvari_anita_smallA pályaválasztás során a segítő szakmák felé húzott a szívem. Az ELTE­Természettudományi Karán végeztem mikrobiológus­technikusként, és hét évig dolgoztam a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Mikrobiológia Kutatócsoportjában. 2001-ben elvégeztem a MANTRA Alternatív Természettudományi Szabadegyetem 3 éves képzését, ahol parapszichológusi oklevelet szereztem. Ezzel párhuzamosan kezdtem el a Transzperszonális Pszichológia és Légzés Intézet 3+1 éves képzését. 2003-ban transzperszonális pszichológus­légzéstréner oklevelet kaptam, amelyet ma már Transzperszonális Vivation­légzéstrénernek neveznek. 2008-ban kaptam meg a transzrelaxációs­terapeuta oklevelemet. 2011-ben a DONA (Észak Amerikai Dúlák Szövetsége) egyik oktatótanára, Debra PascaliBonaro által tartott posztpartum (gyermekágyi)dúla, majd 2012ben a Napfogyatkozás Egyesület szervezésében Gyászcsoportvezető képzésen vettem részt. Jelenleg a LEA (Lelki Egészségvédő Alapítvány) győri, művészeti terápiás­foglalkoztató képzésén veszek részt. 2001 óta egyéni terápiákat, csoportokat, hétvégi műhelymunkákat, előadásokat vezetek és tartok.